Córdoba (Cordoba)
Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában. A Guadalquivir partján fekszik, Córdoba tartományban, a Sierra Morena lábánál. Andalúzia harmadik legnagyobb városa Sevilla és Málaga után.
A terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A 10. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. 2016-ban pályázott az Európa kulturális fővárosa címért.
Córdoba volt a városa három filozófusnak: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.
Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt települést Kartuba (Kart-Juba) néven.
A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus ostromolta. Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a városba.
Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez a település, a 6. század végén.
711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt volt a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát 400 ezer és 1 millió közé tették.
A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által elfoglalt területeket. A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.
Córdoba a 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága körülbelül 330 ezer fő.
A terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A 10. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. 2016-ban pályázott az Európa kulturális fővárosa címért.
Córdoba volt a városa három filozófusnak: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.
Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt települést Kartuba (Kart-Juba) néven.
A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus ostromolta. Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a városba.
Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez a település, a 6. század végén.
711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt volt a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát 400 ezer és 1 millió közé tették.
A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által elfoglalt területeket. A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.
Córdoba a 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága körülbelül 330 ezer fő.
Térkép - Córdoba (Cordoba)
Térkép
Ország - Spanyolország
 |
 |
| Spanyolország zászlaja | |
A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, a Granadai Emírséget. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EU | Baszk nyelv (Basque language) |
| GL | Galiciai nyelv (Galician language) |
| CA | Katalán nyelv (Catalan language) |
| OC | Okcitán nyelv (Occitan language) |
| ES | Spanyol nyelv (Spanish language) |
